
最近テンペラを再び基本からやり直している(原則からと言った方が、より正確)ことは前に書いた。és、我ながらすごいなと、少し自分を見直してもいる。
私がテンペラの作品を初めて制作したのは1981年だから、今年は30周年にあたる。すごいというのは、最初からこの技法を自分流に造り変えていることだ。テンペラに無知で、試行錯誤しながらだったことがその源だが、Amikor újra megpróbáltam rajzolni, miközben ellenőriztem a tempera alapelveit,、Minden akkori intuícióm、Kicsit meglepődtem, hogy mennyire pontos。
Szerintem ez a fiatalság。Ha az alapokat tanítanák az iskolában stb.、Valószínűleg úgy rajzoltam volna, ahogy megtanultam (ami határozottan igaz).。Még ha megnézed a művészeti könyvet is、Még ha a tényleges munkát nézzük is、Még ha elolvassa a technika kézikönyvét is、A fontos részét nem tudom。Végül minden tudásunkat felhasználnunk kell, és elképzelnünk kell.、Következtetni、Csak ki kell próbálnom。Kép rajzolásához、そういう実際を体験しながら、自分独自の作品を作っていくことだということを、まさに地でいったことになる。その直感力が今より格段にシャープだ。感性が若かったのだと思う。
反面、本当の技術の奥深さは、直感だけでは掴みきれない部分がある。若い分だけ、A gondolatok és a teljes tudás nem elegendőek.、nem tudja az igazit、Ott van az önközpontúságtól való félelem is.。De talán ez így van jól。Mindegy, milyen formában lesz végül、Semmiképpen sem tudod csak a saját magasságodat kifejezni.、Ennek ismét elégnek kell lennie。
A világ különféle dolgai befolyásolják。Ez az, amit senki sem kerülhet el, amíg él.、Ahogy öregszel, képes leszel előre gondolkodni.、Éppen ellenkezőleg, ez meghatározhat téged.。Ne gondolj a váratlanra、Olyan állapotba kerülök, amikor abbahagyom a gondolkodást.。A fiatalság kiváltsága az, hogy a váratlant úgy vállaljuk, mintha az adott lenne.。Ez kicsit eltér a témától, de、Úgy tűnik, a japán társadalom is csak arra gondol, amire számítanak.。Ez megnehezíti a fiatalok megélhetését az országban.。
Kazumasa Nakagawa egy 50-es éveiben járó férfi.、60dai a leggyengébb、mondta。その理由は子どもの教育と親の面倒と自分の家庭と仕事のすべてが一人の肩にのしかかってくるからだという。Az előbbihez: „Sajnálom.。60を過ぎればかえって若くなる、とも言っている。私の周りを見ても、のびのびと自己主張の絵を描ける画家は確かにその年代あたりからかも知れない。今の苦しみが60過ぎてから活きてくることを信じる以外に、今はないようだ。 2011/8/14