
Már egy ideje havat lapátoltam。Hány év telt el azóta?。Nem erőltetem magam、Csak a bejárat előtt。Gyenge volt a hó, mert a hőmérséklet nulla alatt volt.、Nem nagyon terhelte meg a hátamat.。
Indulás a kórházba és onnan haza、Mindkét oldalon hóval borított erdők folytatódnak a végtelenségig.。Nézzük a havas erdőt、igazán szép。Középiskolás koromban、Télen szinte minden nap hiányzik, hogy egyedül sétáljak az erdőben.。Még mindig hócipőt hordok、Úgy érzem, csak be akarok menni。
Amikor a városban vagyok, akkor is fázom, ha vastag ruhában vagyok.、Még ha itt vagyok, akkor is, ha a hóban vagyok、Valamiért nem olyan hideg。A levegő és a hőmérséklet számomra nagyon természetes.。bennem、Mintha egy bizonyos érzék önmagától kezdene kommunikálni a külvilággal.、úgy érzem。

